A klezmer tulajdonképpen kelet-európai zsidó esküvői zene. Maga a klezmer szó egy jiddis kifejezés, amely a héber keley zemeren ’(zenei) hangszerek’ alapul. A jiddis kifejezés egy olyan zenészre vonatkozik, aki tagja volt egy professzionális, vagy legalábbis egy fél professzionális osztálynak, amelynek az eredete legalább a 16. századig visszavezethető. A zsidó hangszeres zenészeket elsősorban azért foglalkoztatták, hogy gondoskodjanak a zenéről a zsidó esküvőkön, és általában, hogy ismerjék és a megfelelő módon elő is tudják adni – a kelet-európai zsidó zenei hagyományon kívül – az idevalósi, nem zsidó hagyomány zenei anyagát is – olvashatjuk a Népzenetár ismertetőjében.
Mint írják, klezmert eredetileg hegedűn, fuvolán, dobon és egy tsimb nevű cimbalmon játszottak, de egy zenekar akkor volt jó és népszerű, ha jó és népszerű volt a hegedűse. A klezmer hegedűsök lehetőségeinek/profizmusának a mértékét jól mutatja, hogy a 20. század elejétől milyen sok kiemelkedő zsidó hegedűs tanult Nyugat-Európa konzervatóriumaiban. Habár kezdetben elsődlegesen húros hangszereken játszották ezt a zenét, a 19. század elején a klarinét, illetve a század végén más rézfúvós hangszerek megjelenésével és gyors átvételével végérvényesen megváltozott a zenekarok hangzása. A 20. század elejétől a klezmerzenekarok legjelentősebb hangszere a klarinét lett, legfontosabb szólistája pedig a klarinétos, aki rendszerint igen virtuóz dolgokat játszott.
A klezmer zene a 20. század fordulóján érte el az Egyesült Államokat, amikor a zsidók igen nagy tömegekben áramlottak be Kelet-Európa számos országából. Az Egyesült Államokban a klezmorim folytatta tevékenységét: igyekezett zeneileg kiszolgálni a zsidó esküvőket éppúgy, mint a nem zsidó társadalmi összejöveteleket, elsősorban New Yorkban és Philadelphiában, ahol jelentős közösségeket alakítottak ki a kelet-európai zsidó bevándorlók. Miként Európában is, ezek a zsidó zenészek is zenei hajlékonyságukról, leleményességükről voltak híresek, valamint hihetetlen improvizációs képességükről. Azokon a társadalmi eseményeken kívül, ahol a klezmorim évszázadok óta játszott, az Egyesült Államokban új lehetőségek jelentkeztek, elsőként 1913 és 1940 között. A klezmer zene, illetve az együttesek iránti megnövekedett igényt előmozdította a jiddis színház, a kiadóvállalatok és a zsidó etnikum kultúráján alapuló, a zsidó közösségek igényeit kiszolgáló rádióállomások létrejötte. Ezek az új intézmények már olyan zenészeket kívántak, akik tudtak kottát olvasni. Ennek köszönhetően a jiddis zenészek és zenekarok repertoárja átalakult; a régi kelet-európai zenei anyag a második helyre szorult vissza, az új igényeknek megfelelően, újonnan kialakuló zenei anyag mögé – írja a Népzenetár.
Az elmúlt évtizedekben szerte a világon divatba jött a klezmer zene, és ennek megfelelően a műfaj zenekarait is előszeretettel hívják meg koncertezni különféle rendezvényekre vagy önálló fellépőként. Szeptember 22-én, azaz vasárnap 17 órától a nagyváradi Hakeshet Klezmer Band a Várdomb utcai zsinagógában lép fel, az eseményre a belépés ingyenes. A szervezők nagy szeretettel várnak mindenkit.